Ismertető a felnőtt balett oktatásról . . . . . . . .

Tévhit, hogy a balettet csak nagyon vékony testalkattal, és csak kisgyermekkorban lehet megtanulni. A balettművész pályára természetesen csak azok az alkatilag megfelelő egyének léphetnek, akiknek testét gyermekkortól arra alkalmassá fejlesztik a professzionális képzőintézményekben. De a klasszikus balett mindenki számára elérhető és megtanulható mozgásrendszer, melyet egy bizonyos szintig felnőttként is el lehet sajátítani ugyanúgy, mint ahogy felnőttként megtanulhatunk síelni, vagy zongorázni tudván, hogy élsportoló, vagy koncertművész már nem lesz belőlünk. Nyilvánvaló, hogy egy felnőtt ember kifejlett csontozata és izomzata már kevésbé alakítható úgy, mint egy gyermeké, de a testi adottságok figyelembevételével ezek a határok még bőven tágíthatók.

A tánc az egyik legösszetettebb művészeti cselekvés, hiszen egyszerre foglalkoztatja az érzékszerveket, az izom- és testérzetet, valamint a társas együttműködést. Egyidejű téri és időbeli koncentrálást és alkalmazkodóképességet igényel. Ezen túlmenően olyan személyes kompetenciákat is fejleszt, melyek az élet egyéb területén is megmutatkoznak, és jótékonyan hatnak az emberek személyiségére, munkájukra, tanulmányaikra, kapcsolatrendszerükre.

A klasszikus balett gyakorlása által a test változik, fejlődik, a lélek pedig vele együtt folyamatosan épül és szépül. A mozdulatok finomodnak, kecsesebbé válnak, az izmok megerősödnek, formálódnak, feszesednek, a test rugalmasabbá, hajlékonyabbá válik. Javul az általános kondíció, fejlődik a figyelem és a koordináció, kialakul egy erős testtudat, mely megkönnyíti és lerövidíti a tánctanulást egyéb más táncműfajokban. A balett segítségével a koordinációnak, a fejlett mozgásharmóniának igen magas fokára lehet jutni. Ennek hátterét a helyes testtartás, a lépéstechnikák, az egyensúlyi helyzetek, a forgások, az ugrások legapróbb ízekre bontott technikai kidolgozása adja. A balettben mindig minden pillanatban uraljuk a testünket, ez viszont sok gyakorlást és nagyon komoly figyelemkoncentrációt igényel! A zene használatával pedig folyamatos hallás-és ritmusfejlesztés történik.

Miből áll egy balett tréning?
A test általános bemelegítése után rúdgyakorlatok következnek, melynek segítségével kidolgozzuk az egyes technikai elemeket, a kéz-fej-láb koordinációkat, a balance technikát, majd ezeket különféle kombinációkban alkalmazzuk. Ezzel egyúttal hozzászokunk az egyre hosszabb és bonyolultabb kombinációk megjegyzéséhez is, mely később nagy segítség a koreográfiák tanulásában, ráadásul mindezt a zenével összhangban. Megtanuljuk a zenét érteni és értelmezni, a zenei hangsúlyok használatát összeillesztjük a táncban alkalmazott hangsúlyokkal. Ezt követik a középgyakorlatok, ahol a technikai elemek alkalmazása mellett a térbeli mozgásfejlesztés és a csoportmunka is bekapcsolódik. A balett nagyon pontosan előírt és szigorú térhasználatot tanít, mely az esztétikum mellett a csoportmunkák biztonságát is adja (pl. ezért nem ütköznek össze a táncosok). A középgyakorlatokban (center) tapasztalhatjuk meg igazán a testközpont vagy a balance technikánk fejlettségét, az állóképességünket és a teljes koordinációs állapotunkat. További részét képezik még a különböző nehézségű ugrások, az ún. allegrok (zenei kifejezést használunk bizonyos gyakorlattípusokra!). Feladata a lábizomzat további erősítése, mely a láb gyorsaságának egyik kulcseleme, valamint az állóképesség növelése. Ide tartoznak még a forgások helyben illetve haladva. A fordulatokat, forgásokat megtanítjuk kétlábon és egylábon is, ezen belül a súlyláb irányába és a szabadláb irányába is, mely eltérő technikát igényel, ugyanakkor elmélyíti a biztonságos tengely használatot. A balance technikának kiemelt szerepe van, hiszen nemcsak kétlábon kell tudni megállni lábujjhegyen vagy spiccen, hanem egylábon is, sőt legtöbbször közben valamilyen egyéb mozgást is végzünk...ez nagyon nehéz feladat, folyamatos balance "újratervezést" igényel a testtől. Felnőttként nem kötelező a spicc technika elsajátítása, de aki szeretné megtanulni, annak sincs akadálya, ha már testileg és technikailag megfelelően képzett.
Egy bizonyos szint felett pedig már ott van a művészi élmény is, és egy-egy jól sikerült szép kombináció vagy koreográfia alatt a táncflow élmény is megtapasztalható!

Az órák klasszikus felépítése

• rövid bemelegítéssel a test izmait átmozgatjuk
• a rúdgyakorlatok a technikai elemek kigyakorlására szolgálnak
• a középgyakorlatok a balance technikát és a koordinációs készséget fejlesztik, a klasszikus pózok elsajátítása segíti a térbeli tájékozódást
• a forgások a balett egyik leglátványosabb díszítő elemei
• az ugrások az állóképességet fejlesztik, és megedzik a láb izmait
• az egyes technikai elemek kombinációkba helyezve már valódi táncélményt nyújtanak

Felnőttként leggyakrabban azért kezdenek el balettozni, mert:

• kedvtelésből, régi vágyukat teljesítik be, esetleg gyermekkorukban már jártak balettre, de később nem volt lehetőségük folytatni

• harmonikus mozgást, kecsességet tanulnának, vagy épp szeretnének magassarkú cipőben is szépen járni

• olyan kondícionáló mozgásformát keresnek, ami a sportnál többet nyújt

• táncélményre vágynak

• más táncművészeti ágat gyakorolnak, és szükségük van a kiegészítő képzésre

• egyéb táncműfaji pályára készülnek

• olyan sportágat gyakorolnak, melyhez szükségük van a kiegészítő képzésre (pl.: ritmikus gimnasztika, szinkronúszás, műkorcsolya, stb.)

Hogyan kezdjük el?

A balett tanulását nem lehet egyből a balettrúd mellett kezdeni. Előtte mindenképp szükség van egy előkészítő speciális balettgimnasztikai tréningre, amellyel a teljesen kezdő szintű órákat indítjuk.

A balett eredete

A balett (az olasz balletto-ból, ami a ballo = tánc kicsinyített változata) a színpadi táncművészet alapját képező mozdulatrendszer, meghatározott pozíciók, pózok, mozdulatok, motívumok összessége. A balett egy vagy több személy zenekísérlettel előadott színpadi tánca, amely testmozgással és mimikával stilizált formában fejezi ki a történéseket, érzelmeket és a klasszikus balett táncnyelvét használja. A klasszikus balett-technika az udvari táncokból alakult ki – számos nagyszerű balett-mester és balett-táncos művészi és alkotó munkája által – és csiszolódott jelenlegi formájává. A ballo-k, az olasz és francia udvari táncokból alakultak ki a 15.-16. században. Később ezekből alakultak ki a balletto-k, melyek már tartalmat hordoztak, szimbolikus figurák megjelenítésével. Később létrejött a táncdráma, melyben megjelent a cselekmény is. Az olasz és francia táncmesterek által alkotott ballo-k a későbbi klasszikus balett gyökerei. A balett először operák betétszáma volt, később a 18. század közepétől önállósult. (Forrás:Wikipédia)